Mikor oltanak habbal a tűzoltók?

A tűzoltó hab olyan gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékokat egymástól
folyadékhártya választja el. A tűzoltó hab az ásványolajnál és származékainál, illetve a víznél kisebb
sűrűségű anyag. Képes összefüggő, zárt takarót képezni az égő folyadék felszínén és kellő
erővel odatapad az égő anyag akár
vízszintes, akár függőleges felületére.

A tűz oltására használt habokat három csoportba sorolhatjuk, annak megfelelően, hogy a keletkezett hab térfogatának és a létrehozásához szükséges oldatnak mekkora az aránya. Így megkülönböztetünk
nehéz, közepes és könnyű habot.

A nehézhab alkalmazása:

Ennél a habtípusnál használják a legtöbb vizet a habképző anyaghoz, így nagy távolságra lőhető a
keletkezett habsugár. Éghető folyadékok, valamint lánggal és izzással égő szilárd anyagok olthatnak
továbbá tartályparkok, hordós tárolók, építmények hősugárzás elleni védelmére és folyadékfelületek
letakarására használják tűzoltóink.

A középhab alkalmazása:

A nehézhabbal azonos felhasználási terülten, de a kisebb sugártávolság miatt a tüzet jobban meg kell
közelíteni ennél az oltási formánál. Igen hatékony magas gőznyomású habtörő tulajdonságú anyagok
ellen és gumitüzek oltása esetén is.

A könnyűhab alkalmazása:

Előállítása habgenerátorral történik. Kevés víz és habképző anyag kell az előállításához.
Rendkívül kicsi a sűrűsége, ennek megfelelően a súlya is. Elsősorban zárt terekben,
térkitöltéses oltásra, megelőzésre ajánlott. Közműalagutakban történt tűzeseteknél is használják.