2017. október
h k s c p s v
« sze    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Szováta

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja,európai hírű üdülőváros.
-Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.
-Marosvásárhely felől Szováta felé közeledve a Görgényi havasok impozáns csúcsai tűnnek szembe, mintegy uralva a fehér szállodák mögötti erdőségeket. Közepén a Görgényi havasok legmagasabb csúcsa, az 1777 m-es Mezőhavas és tőle jobbra az 1628 m-es Ferencziláza- tető magaslik.
-A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet. 1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt. 1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. Atrianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.
-A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvízű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvízű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén. A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot.
A Szováta és Sümeg városok közötti együttműködést az 1998-ban aláírt testvér-települési szerződés törvényesítette. A kapcsolat egy régebbi- az oktatási intézmények közötti – cserelátogatással indult, amely azóta kiterjedt a sport, a kultúra és a tűzvédelem területére is.

 

Visitorcounter