2024. március
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Egyéb

Kamion balesete a 84-esen

0613. Nem sokkal 10 óra után érkezett bejelentés arról; hogy a 84-es főút  26-27-es kilométer-szakaszán kamion borult az árokba. A mentők a gépjármű vezetőjét könnyebb sérülésekkel szállították kórházba .

Beharangozó : Balatongyörök – Kismotorfecskendő verseny és tűzoltó buli – 2016.06.18.

Balatongyörökön 2016. június 18-án rendezik meg a VI. Országos Kismotorfecskendő Szerelési Bajnokság 3. Jakab László emlékfutamát a parti sétány előtti nagy parkolóban. A verseny látványos és érdekes program lehet mindenkinek.

A versenyen hivatásos, önkéntes vagy létesítményi tűzoltókból álló 10 fős csapatok vehetnek részt, az alábbi kategóriákban:
a) “Retro” avagy hőskor kategória – kismotorfecskendők a volt keleti szférából
b) “Modern” avagy korszerű kategória – kismotorfecskendők a nyugati szférából)
c.) “Női” kategória – ahol a csapat kizárólag női tagokból áll. E kategóriában kizárólag retro kismotorfecskendő alkalmazható.

A külső érdeklődők számára is fontos programok

10.00: Ünnepélyes megnyitó, majd technikai megbeszélés a csapatoknak
10.15: Verseny kezdete
18.00: Eredményhirdetés

19.00: szabadtéri tűzoltó-buli

A tervezett időpontok, melyek a nevezett csapatok számától függően változhatnak
forrás: http://www.balatontipp.hu/archiv/balatongyorok-kismotorfecskendo-verseny-es-tuzolto-buli-06-18/

Szováta; Medve-tó fesztivál

Május 27-30 – A Medve-tó születésnapja hagyománynak számít Szovátán, és a 2000. év óta ünnepként jelzik. A hagyományos ünnep egyrészt népszerűsíti Szováta üdülőváros fő látványosságát, a Medve-tavat, másrészt pedig megnyitja az üdülőhely nyári turisztikai időszakát. A Medve-tóról köztudott számtalan dolog mellett, a tó születésnapja is ismert. Ezt a napot az egész város megünnepli. A legfontosabb, hogy nemcsak a Szovátára érkező turisták, hanem a település lakosai is valóban érezzék, hogy létezik egy ünnep. A rendezvény programjai közül általában nem hiányzik a gulyásfőző verseny, a különböző sportversenyek, a legerősebb emberek, néptánc és népzene, valamint a rock koncertek sem.
Szováta meghívására négyfős csapattal keltünk útra barátainkhoz. A hosszú utat feledtette az odaérkezés öröme és a fogadtatás melegsége . A hosszú hétvégébe nagyszerű programokat tervezetek és valósítottak meg a szervezők- nekik innen is respect a munkájukért !
A kivonuló stáb: Bogdán Zoltán , Daróczy László, Maros Zoltán és Sebestyén Ferenc voltak.
Album 1                                                                                                                Album 2

               


 

Megyei tűzoltóverseny Révfülöpön

  •  Veszprém Megyei Tűzoltó Szövetség idén is megrendezte hagyományos tűzoltóversenyét
    A tűzoltóverseny időpontja: 2016. május 28. szombat 900 óra
    A tűzoltóverseny helyszíne: RévfülöpVersenykategóriák:
  • gyermek fiú és leány, 14 éves korig
  • ifjúsági fiú és leány14-től-18 éves korig
  • felnőtt férfi és női 18-tól 101 éves korig
  • 400 l/p-es, 800 l/p-es, 1000-1300 l/p-es kismotorfecskendő, valamint osztottsugár szerelés kategóriában került lebonyolításra.
  • gépjárműfecskendő szerelés kategóriát nem indítottak
  • a 400-800 l/p-es kismotorfecskendő szereléshez csak régi típusú, az 1000-1300 l/p-es kismotorfecskendő szereléshez csak új típusú kismotorfecskendők voltak használhatók
  • egy csapat a hagyományos versenyen több kategóriában is indulhatott

A sümeg csapat  a versenyen jól szerepelt : Sümeg ÖTE ifi csapat osztottsugár szerelés 1. hely
Csapattagok:  Hujber Dani, Németh Erik, Klippel Ákos, Sebestyén Roland, Illés Máté, Bikszádi Máté, Lábadi Balázs voltak.

képek: https://goo.gl/photos/zmWjfmrHarVAD2RP7

Május 4 – A tűzoltók napja

A tűzoltók napja

A tűzoltók napjaMagyarországon hivatalosan 1991 óta tartják május 4.-én a Tűzoltók Napját.
Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a „tűz katonájának” kultuszát.

Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet annak rendje-módja szerint portakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót, és az egész lángba borult. A szénégető próbálta újra befedni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: ,,Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!” Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégető megmenekült.

Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé.

 

A Flórián legenda

A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy, kinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek is megőrizték. A Berni Kódex adatait egészíti ki a „Passio St. Florian”, a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda:

„Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket. Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához. Florianus katonái közül is elfogtak negyvenet, kiket hosszú kínzások után tömlöcbe vetettek. Florianus igazságérzete, emberségessége fellázadt Aquilius kegyetlenkedései ellen, börtönbe vetett 40 társa mellé állt, magát is kereszténynek vallva. Ezt megtudva a helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek, ezt azonban Florianus megtagadta. Ekkor kegyetlenül megkínozták, majd kínpadra feszítették. Végül megszületett az ítélet és a császár parancsára 304. május 4-én malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. A hóhér, aki bedobta megvakult, a folyó megijedt és a holttestet egy kiálló sziklára sodorta, ahol egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte. Majd a szent megjelent egy asszonynak és megmutatta a helyet, ahol a holtteste található. A jelenés után az asszony befogta az igavonó állatokat, az Enns folyóhoz hajtott és megtalálta a holttestet, amit a pogánytól való félelmében szalmával és lombbal takart le. Az úton az igavonó állatok úgy kifáradtak, hogy egy lépést sem mentek tovább. Akkor az asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet. A felfrissült állatok továbbmentek, majd megálltak azon a helyen, amit a szent megjelölt. Sietve és titokban temették őt el. A sírnál számos csoda történt; gonosz szellemeket űztek ki emberekből, betegek gyógyultak meg és találtak enyhülést. Mindez történt a Noricum-part közelében Lauriacumban, Diocletianus és Maximian uralkodása idején, amikor Aquilinus volt a helytartó.”

Flórián sírja fölé a IX. században oltárt emeltek, majd kolostort építettek. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védőszentként is tisztelték. A legkorábbi magyarországi Flórián ábrázolás a XV. századból ismeretes a török hódoltság megszűntével a betelepült németek révén. Később az egyre szaporodó, egész falvakat, városokat elpusztító tűzvészek nyomán egyre több kép, szobor vagy kápolna készült, szentmiséket tartottak, harangoztak, sőt néhol böjtöltek a tiszteletére. A „tüzes” mesterségek – pékek, kéményseprők, kovácsok – képviselői választották külön védnökük gyanánt. Szent Flórián ünnepét országszerte többfelé megünnepelték az önkéntes tűzoltóegyletek tagjai: istentisztelet, díszőrség felvonulása, nagy parádé emelte ki eme ünnep jelentőségét.

Tuzoltó_nap

Tűzoltás Nyirespuszta külterületén

04.29. Égett a szemét…
Nyirespuszta külterületén gyulladt meg kb. 100 köbméter felhalmozott szemét. Az oltáshoz a sümegi ; csabrendeki ; keszthelyi és ajkai tűzoltók vonultak 1-1 fecskendővel ; illetve a segítségükre bocsátott egy rakodógépet a Csabrendeki Önkormányzat -ezt külön köszönjük az Önkormányzatnak!  A tüzet csak 23:30 után sikerült eloltani.
Fotók erről: https://goo.gl/photos/bRCKNBKV47PmD9uT9

04.29. Tótvázsonyban jártunk

 

Megkezdte működését Veszprém megye első önállóan beavatkozó egyesülete.
Első önálló vonulására riasztotta a szirénaszó a tótvázsonyi önkéntes tűzoltókat, akik a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességi területén az első olyan önkéntes tűzoltó egyesület, amely önállóan is beavatkozhat. Az önkéntes tűzoltók április 29-én, ünnepélyes keretek között kezdték meg az önálló munkát, amelynek keretén belül Tótvázsony település mentő tűzvédelmét biztosítják a jövőben.

Az ezernégyszáz lelket számláló településen majd’ húsz évre nyúlik vissza a szervezett tűzoltás története. 1997-ben egy komoly tűzesetet követően kezdődött a helyi tűzoltók toborzása, majd 1998. március 1-jén tizenkét önkéntessel megalakult az egyesület. 2002-ben a német testvértelepülés, Dobel ajándékozott egy jól felszerelt gépjárműfecskendőt az önkénteseknek. Az önkormányzat és a megyei tűzoltószövetség támogatásainak, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiírt pályázatoknak köszönhetően az eszközpark folyamatosan bővül. Az egyesület a „SÉD” járási mentőcsoport alapító tagja. A csapat jelenleg tizenkilenc tagot számlál, tizenheten vállaltak szaktevékenységet. Ők tűzoltó alaptanfolyammal és tűzoltótechnikai jogosítvánnyal rendelkeznek, öt önkéntes jogosult tűzoltás vezetésére. A rendszerbeállító gyakorlatot március 24-én, tizennégy fővel sikeresen végrehajtották.

A Tótvázsonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület létjogosultságát bizonyítja, hogy tagjai a tavalyi év során összesen tizenöt káreset elhárításában vettek részt, ebből négy tűzeset, tizenegy pedig műszaki mentés volt. Ezzel az előélettel döntöttek úgy az önkéntes tűzoltók, hogy kategóriát lépnek és önállóan beavatkozóvá válnak.

Az április 29-én megtartott útnak indító ünnepségen Fülep Zoltán tű. ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelősége tűzoltósági főosztályának vezetője is részt vett. Köszöntőjében felidézte az egyesület eddigi tevékenységét, azt, hogy jövőre lesz húsz éve annak, hogy Tótvázsonyban önkénteseket toboroztak. Az azóta eltelt időszakban, fogalmazott az ezredes, az egyesület tagjai nemcsak a környéken, hanem országos eseményeknél is bizonyították elhivatottságukat, tettrekészségüket, ott voltak a vörösiszap-katasztrófánál és a nagy árvizeknél is, így a Duna három évvel ezelőtti áradásánál is. Az önálló beavatkozásra való jog elnyerésével a csapat szintet ugrik, mondta Fülep Zoltán. Emlékeztetett arra, hogy a vonatkozó jogszabály 2013-as elfogadása óta a tótvázsonyi önkéntesek lesznek a harminckettedikek a sorban, akiket ünnepélyes keretek között indítanak útnak. A főosztályvezető szólt annak fontosságáról, hogy a településen helyben van a tűzoltói segítség, az egyesület tagjai azon kívül, hogy önállóan számolnak fel káresetet, támogatni tudják a hivatásos és az önkormányzati tűzoltók munkáját is. Végezetül az ezredes köszönetet mondott az egyesületnek nyújtott támogatásokért, reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem torpan meg, ahogy a főigazgatóság is folyamatosan támogatja az önkénteseket a számukra kiírt pályázatokon keresztül.

Horváth Zoltán, az egyesület parancsnoka megköszönte azt a központi és önkormányzati támogatást, amely lehetővé tette, hogy idáig juthassanak. Szintén megköszönte a németországi Aschaffenburg város tűzoltóinak segítségét, akik 18 évvel ezelőtt segítettek elindítani a magyar település önkéntes tűzoltó egyesületét. A parancsnok mind a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, mind a BM OKF-nek köszönetet mondott. Részben azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatták az egyesület szakmai törekvéseit, részben pedig azért, hogy méltónak találták a tótvázsonyi egyesületet arra, hogy elsőként válhasson önálló beavatkozási joggal bíró önkéntes tűzoltósággá Veszprém megyében. Köszönetet mondott a parancsnok az önkéntes tűzoltók családtagjainak és a hozzátartozóknak is, akik segítették az önkéntesek munkáját. Erre a támogatásra most valószínűleg még nagyobb szükség lesz – tette hozzá Horváth Zoltán. A szakmai vezető kijelentette: látva a csapat jelenlegi technikai és személyi színvonalát, méltán mondható, hogy nagykorúvá váltak.

Sipos Ferenc, Tótvázsony polgármestere szintén köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az egyesület elindulását és fejlődését, mely nem csupán Tótvázsony lakosainak nyújt majd nagyobb biztonságot, hanem a tágabb környék lakosainak is. Kijelentette: erejükhöz és lehetőségeikhez mérten eddig is megadtak minden lehetséges önkormányzati támogatást az önkéntes tűzoltóknak, s erre a továbbiakban is számíthat az önkéntes tűzoltóság.

Az egyesület aschaffenburgi testvér-tűzoltóságának képviselője is köszöntötte az újonnan önállóan beavatkozó önkéntesnek avatott tűzoltókat. A német tűzoltóktól pedig egy gépjárműfecskendőt kaptak ajándékba a tótvázsonyiak.

A beiktató ünnepséget követően a vendégek  kulturális műsort tekintettek meg. A rendezvény záró elemeként a sümegi hagyományőrző tűzoltók, hagyományőrző ruhákban, korabeli tűzoltóeszközökkel elfojtottak egy e célra meggyújtott jelképes kis tüzet. Sümeget képviselte: Bogdán Zoltán; Gyalog László; Szabó Balázs; Császár Zoltán; Maros Zoltán.

Fotóink: https://goo.gl/photos/f8PaxtdQu1DZcNsJ7


Linkek

Lakossági felhívás- a kéménytüzek elkerülése/ 2016 03.26.

 

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, – illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberi életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!

Visitorcounter